Halika, hiányoztam?! Na akkor egy kis beszámoló, azért is késtem, mert mostanság egy másik blogon dolgozom ami még nem aktív, de ígérhetem, amint megfelelő lesz az idő és a hely fent lesz. Örülök, hogy ennyire sok embert érdekel a történet folytatása, ígérem és legyen őt fejem, hat lábam, ha nem tarom be az ígértem, de a hosszú hétvége alatt hozok még részt. Addig is olvassátok ezt és kommenteljetek. :DD
HoLa: Mia<3
HoLa: Mia<3
Munkába temetkeztem, ki kellet rángatnom magam a
depresszióból, nem teheti tönkre az éltemet egy hülye szakítás. Mióta
befestettem a hajam sokkal népszerűbb lettem és mindenki erről beszél.
Szereztem magamnak barátokat is, sokat lógok Taylorral, de El sokkal közelebb
van a szívemhez. Meghallgat, segít és szórakoztat, imádok vele lenni. Bradley Cooperrel közös " Test és lélek szerelem" című filmért Oscar jelölést kaptam,
számomra ez volt a karrierem csúcsa, most már nyugodtan meghalhattam volna.
Csak viccelek. Lucas a jelölésem alakalmából ünnepelni hívott, mióta Los
Angelesbe költöztem nem volt alkalmam egy igazi " rúgjunk ki a
hámból" bulin. Szombat este hatalmas készülődések voltak, videóchaten
beszélgettem El-lel aki segített megtalálni a megfelelő ruhát.
- Kopp-kopp bejövök. - hangzott Lucas hangja az ajtóból.
- Itt vagyok a szobában. - szóltam ki, még egy utolsó simítást
végeztem az összhatáson és elköszöntem El-től.
- Hű ki ez a csini lány?- állt meg Lucas az ajtóban és
elégedetten méregetett.
- Kösz. - mosolyogtam.
- Hogy vagy?- vált percek alatt komollyá a hangulat.
- Ahogy mindig. - legyintettem majd mellette kisétáltam a
nappaliba.
- Tetszik a hajad. - hát igen, a Till féle tématerelés gyors
és hatékony. - Készen állsz, hogy egy fergetegeset buliz velem?- karolt belém,
majd nevetve indultunk kifelé.
- Hova megyünk?- kérdeztem, közben a lassú Los Angelesi
forgalmat figyeltem.
- Titok, de annyit elárulhatok, hogy nagyon állat egy hely. -
igazából nekem mindegy volt hova megyünk, csak az a lényeg hogy jól érezem magam.
***
Megérkeztünk egy túlzottan exkluzív helyre, itt még a paparadzik
is ki voltak öltőzve.
- Baj lesz, ha együtt szállunk ki. - fordultam az utastársam
felé.
- Dehogy. - megragadta a kezem. - Ne parázz már. - kiszálltunk
a kocsiból, nagyon kellet ügyelnem hogy a vadító ruhában nehogy valami
illetlent mutassak. Azonnal kattogtak a gépek, sikítottak az emberek és
autógrammért könyörögtek amint megláttak. Gyors léptekkel masíroztunk be a
klubba, odabent hangos basszus szólt és tele volt emberekkel. Lucassal a
bárpultot támadtuk be, pár feles és koktél után felszabadultan ráztam magam a táncparketten. Lucas mellettem már rég lekapott egy egzotikus külsejű lányt, én meg csak nevettem rajta, mert a csaj minden hazugságot elhitt a fiúnak. Néhány óra táncikálás után, meg kellet keresnem a mosdót, elindultam de fél úton meg kellet állnom, mert nagyon megszédültem. Ahogy így álltam észrevettem egy egymásba temetkező párt és a lány
valahonnan vagyon ismerős volt, hát kommandósokat megszégyenítő ügyességgel
közelebb lopakodtam, de ami fogadott az teljesen letaglózott. Kandell Jenner
volt az, egy számomra teljesen idegen srác szájában, még lélegezni is elfelejtettem
és amilyen gyorsan ittas állapotban lehet eliszkoltam. Kandell megcsalja
Harryt, persze a fiú sem valami szent, de mégis most sajnálom kicsit. De nem
kellene, hisz gondolj bele milyen módon szakított veled. Innom kell, dülöngélve
betámadtam a bárpultot és két pohárral legurítottam, hogy az idegeim újra simák
legyenek. Persze a második kör már nem kellet volna, nagy nehezen elvonultam
egy csöndes sarokba, majd előhalásztam mobilomat és tárcsáztam.
- Hallo? – álmos rekedt hang zenget a vonal másik oldalán,
mire szívem megdobbant.
- Gonosz vagy. – súgtam, hátamat a falnak vetetettem és
lecsúsztam a padlóig.
- Mia? – kérdezte.
- Harry gonosz vagy. - miért is hívtam fel? Tudtatom még józan
felében és annak is leghátsó zugában egy hang azt súgta tegyem le.
- Mia, hol vagy és mit csinálsz? – aggodalmas lett a hangja,
mire nekem nevetnem kellet.
- Harry gonosz vagy, de most inkább sajnállak. - könnyeket
töröltem le az arcomról nevetés közben.
- Mia részeg vagy?
- Aha. Talán, de ez így nagyon is jó. - kuncogtam
- Érted megyek. – jelentette ki.
- Meg ne mozdulj, csak azt akartam mondani, hogy Kandel
megcsal épp az előbb láttam egy másik fiú szájában, kb. derékig. Várj…ez most
elég rosszul jött ki nem? Nem is értem miért hívtalak fel, én csak…- szipogtam,
könnyeim lassan folytak végig az arcomon, hogy foltot hagyjanak a ruhámon.
- Mia…szeretlek. – megdermedtem és mintha egy pillanatra kijózanodtam
volna, de csak mintha.
- Mi?- kérdeztem kótyagosan.
- Vigyáz magadra és ne csinálj semmi hülyeséget. - terelte a
témát.
- Harry mit…- letette, csak álltam és bámultam a kezemben
lévő gonosz kis készüléket. Most tényleg azt mondta, hogy szeret vagy csak a
pia játszik velem?
- Jól vagy? – állt mellém egy velem egy idős fiú, nem
ismertem fel a sötétbe, pedig kellet volna.
- Igen, persze. – törölgettem a könnyeim nyomait.
- Nem igazán tűnsz okénak. – dőlt mellém a falnak. –
Segíthetek. – megfogta a kezem felrángatott és kivezetett egy világos
folyosóra. - Nevem Justin Bieber, te
pedig tudtommal Mia Harris vagy. – fogott velem kezet, én meg csak ostobán
pislogtam.
- Ööö…örülök, hogy megismerhetlek. – mosolyogtam vissza az
énekes srácra.
- Én is örülök, na és most segítek egy kicsit a hangulatodon.
– elindultunk vissza a tánctér felé, de ott az oldalt helyet foglaló
asztalokhoz mentünk. Leültünk és Justin azonnal rendelt valami furcsa nevű
pezsgőt, nekem csak volt a lényeg, hogy pia és alkohol van benne.
- Mit ünneplünk,- kérdeztem viccesen.
- Fogalmam sincs, talán, hogy találkozunk. – nevetett, majd
a megérkezett pezsgők közül egy poharat nekem adott, majd turkálni kezdet a
zsebében.
- Bevallom, szerintem már nem tudnám magamba önteni ezt a
poharat. – túl rosszul érzetem magam és még pont a tudatos részegségben voltam,
de ha átlendülök a másik oldalra, húúúss kikapcsol a gépezte.
- Nyugi vigyázok rád és megígértem, hogy felvidítalak kicsit.
- kacsintott és a kezembe nyomot egy picike tablettát.
- Justin nem ismerlek rendesen és…- befogta a szám egyik
kezével.
- Mia, csak ússz az árral és élvezed. – mutatott a tablettára.
Bevette az apró gyógyszert, majd leöblítette pezsgővel, én meg követtem a
példáját, pár percig nem történt semmi, míg nem az egész testem ellazult és úgy
éreztem mintha egy vatta felhőn lennék.
- Na milyen? – tompán hallottam Justin hangját, mintha egy
üveg mögül beszélne.
- Ez elképesztő. – fények játékát figyeltem, ami valami
mesésen nézet ki, mindig is ilyen volt? A tabletta nagyon is megtette a
hatását, hirtelen minden sokkal szebb lett körülöttem, amitől nevetnem kellet
és csak nevettem jó sokáig.
* * *
Másnap éles fejfájással keltem, ráadásul az új tetőtéri lakásomba.
Előző héten vettem, kellet
egy kis levegőváltozás és most hogy már végre van saját
keresetem, megengedhetek magamnak ezt azt. Még nem igazán volt időm berendezni,
így egyetlen bútor sem volt, csak egy matrac a nappali közepén. Megfordultam és
a mellettem hangosan susogó srácot figyeltem. Mégis mit keres itt Lucas és
nekem miért is hasogat ennyire a fejem? Ja tényleg, bulizni voltunk az este és
a kelleténél többet ittam. Hátamra fordultam és a plafont kezdtem bámulni.
„Mia…Szeretlek.” Harry ezt mondta tegnap este a telefonba. Vajon igaz volt vagy
csak álmodtam volna? Mellesleg miért mondana nekem ilyeneket, jézusom majd meghalok
ettől a fejfájástól. Felemeltem a kezem és meglepetten fogadtam, hogy iszonyat
remeg.
- Jó reggelt. – szólalt meg mellettem Lucas. – Valami baj
van? - nézte a kezem gyanakodva.
- Semmi, hogy vagy? – mosolyogtam feszülten.
- Hatalmas fejfájással. – túrt bele szőke hajába.
- Bocsi, de nem tudok semmi gyógyszerrel szolgálni, ahogy
látod itt nincsen a matracon kívül semmi. – mutattam körbe.
- Ja említetted, hogy saját lakás veszel, de nem gondoltam
volna, hogy itt kötünk ki. – ásított, arcom pedig fal fehér lett.
- Lucas…ugye nem történ semmi köztünk az este? – kérdeztem a
megszokottnál magasabb hangon.
- Nem dehogy, annyira ki voltunk, hogy azonnal kidőltünk
amint megérkeztünk. – nevetett.
- Jó. – megkönnyebbülten fújtam ki a levegőt.
- Ez kicsit sértő volt, nem is vagyok olyan rossz pasi. –
lökött oldalba játékosan Lucas. Lezuhanyoztunk külön-külön, majd reggelinket
egy közeli kávézóban fogyasztottuk el. Hirtelen rezegi kezdet a fenekem.
- Hallo? – szóltam bele teli szájjal.
- Mia? - megdermedtem.
- Harry…ööö sajnálom, hogy tegnap este zavartalak. –
lesütöttem a szememet, mégis minek hívott fel, ez annyira ciki, istenem.
- Semmi gond, csak ezért hívtalak, hogy rendesen haza értél
e az este. – aggódott?
- Jól vagyok, köszönöm, hogy felhívtál. – hirtelen tisztelettudó
lett a stílusom és idegesen doboltam az asztalon.
- Örülök, akkor szia. – köszönt el, én meg bámultam a sötét
képernyőt.
- Mi van? – kérdezte Lucas, hosszú hallgatás után.
- Csak furcsa dolgok történek velem. – megráztam a fejem,
hogy a zavaró tényezők kitisztuljanak a fejemből.
- Még mindig remeg a kezed, jól vagy? – lenéztem a kezemre,
ami tényleg remegett, de már kisebb mértékben mint reggel.
- Jól vagyok. – mosolyogtam, de aggódtam a remegés miatt.
